Tűzoltásvezető támogató
TV DTR MIbéta MI-támogatott tűzoltásvezetői döntéstámogató rendszer

Vonulási brief

Riasztási lap rögzítése

Válaszd ki, hogyan viszed be az adatokat — bármikor válthatsz a kettő között.
Fotózd le a lapot — a felismerés a fotó hozzáadása után automatikusan elindul, a telefonon, internet nélkül is. Kétoldalas lapnál több képet is hozzáadhatsz, egy dokumentumként olvassuk be. A "Tovább" gomb bármikor kézzel is (újra)elindítja.
Nem indul a kamera?
Adatvédelem: A felismerés a telefonon fut — a fotó NEM megy ki semmilyen szerverre, a MI soha nem látja. A kiolvasott, ellenőrzött SZÖVEGET használja a MI, ha lentebb becslést vagy elemzést kérsz.

Kiolvasott adatok MI · ellenőrizd

A lap az irányadó. Amit nem tudott elolvasni, azt üresen hagyja.
Kérdések, nem utasítások. Fokozatot nem határoz meg — az a te döntésed.

Rádión tisztázandó

Koppints, ahogy tisztázódik.

Összegzés

Mi tisztázódott, mi maradt nyitva.

Fokozat és erő-eszköz

A kiterjedésből becsült rajszám MI-BECSLÉS, nem döntés — a hozzá tartozó fokozat a táblázat szerint pontos.
A riasztási lapnál megadott érték — itt bármikor módosítható.
Automatikusan frissül a riasztási lap rögzítésekor és minden új rádiós/felderítési kiegészítő infónál — ez a gomb csak azonnali, kézi frissítésre kell.

Tűzoltásvezető műveleti cseklista

Offline. A rögzített esetleírás alapján a valószínűleg nem releváns tételek halványabbak (de bármikor pipálhatók) — a KRITIKUS tételek sosem halványulnak.

Behatolási nyilvántartás

Bent lévők, palacknyomás, idő, beosztás. Offline, minden koppintás azonnal mentődik. 6/2016 III. 1.3.3. · 2.4.3. — nyilvántartás vezetése kötelező
Koppints és mondd be: azonosító(k), nyomás
pl. „Bonyhád I/1 és 2, kétszázkilencven bar"
Nem kell előre felvinni — szer/pozíció jelzés, amit be tudsz mondani vagy beírni. Több is megadható egyszerre, vesszővel vagy „és"-sel elválasztva: Bonyhád I/1, I/2.
Ha a belépési nyomást üresen hagyod, a becslés a szeren tartható minimummal számol.
Korábbi azonosítók — automatikusan bővül, ahogy használod; nem kell előre felvinned. Innen törölhetsz egyet, vagy kézzel is hozzáadhatsz.
Visszafordulási szabály
Jelenleg: „kétszer annyi levegő kell ki, mint amennyi be kellett — de a palack vészjelzőjénél (50 bar) mindenképp ki kell jönni." A kettő közül a magasabb a mérvadó, nem összeadódnak. Ha nálatok más érték a szokás, itt átírható.
Levegő-becslés, ha nincs nyomásjelentés
Amíg nem érkezik rádión nyomásjelentés, a kártya és a menüsor alatti sáv PIROSAN, átlagfogyasztással becsüli a maradék levegőt. Ha a mért fogyás gyorsabb az átlagnál, a gyorsabbal számol (sosem a lassabbal). Alapértékek: 6,8 l-es kompozit palack; 80 l/perc (a felhasználó döntése: a Fire Engineering 60 l/perc-es reális munkavégzési értéke és a 75–100 l/perc-es csúcsterhelési mérések között); 270 bar feltételezett belépő nyomás, ha nem volt bemondva (szeren tartható minimum).

TMMT

Tűzoltási és műszaki mentési tervek — helyszínspecifikus dokumentumok (üzemek, intézmények, objektumok).
Még nincs feltöltve tartalom — hamarosan bekerülnek a TMMT-k.

Prediktív MI

Rádión kapott/felderített infó rögzítése, determinisztikus (kulcsszó-alapú) várható veszélyek és opcionális MI-elemzés. A DETERMINISZTIKUS kalkulátorok (tűzterhelés, vízhozam, gyors adatbevitel stb.) a Számítások fülre költöztek.

MI-alapú veszélyelemzés

A leírás + a lenti kiegészítők alapján — automatikusan frissül a riasztási lap rögzítésekor és minden új kiegészítő infónál. Adatküldéssel jár (Anthropic).

Kiegészítő infó

Rádión kapott infó vagy helyszíni felderítés — bekerül a fenti MI-elemzésbe és az erő-eszköz becslésbe is.

Várható veszélyek a leírás alapján

Kulcsszó-egyezés alapján (mint a jogszabály-kereső) — determinisztikus, nem MI.

💧 Gyors vízszállítási helyzetértékelés

Kizárólag 4 adatot néz: terület, mi ég, működő sugár, vízforrás típusa/távolsága — a leírás többi részét (cím, bejelentő, zaj) figyelmen kívül hagyja. Ha bármelyik hiányzik, NEM számol — egyetlen kérdéssel bekéri, amire lent, közvetlenül a kérdés alatt is lehet válaszolni. Automatikusan frissül a riasztási lap rögzítésekor, minden új kiegészítő infónál, ÉS a lenti leírás-mezőbe íráskor is. Adatküldéssel jár (Anthropic).

Számítások

A Prediktív MI fülről ideköltözött, kizárólag DETERMINISZTIKUS kalkulátorok — egyik sem MI-hívás, egyik sem talál ki adatot: ahol a képlethez hiányzik egy táblázatos érték, azt neked kell megadnod, az app nem tippel rá.

Falomlás-veszély és biztonsági távolság

Képlet/szabvány még nincs megadva — egyelőre helyőrző. Amint megérkezik a számítás alapja (pl. fal magassága/állapota, hőhatás időtartama alapján a biztonságos távolság meghatározására), itt fog megjelenni, jól láthatóan „becslés” jelöléssel, ahogy az erő-eszköz becslésnél is.

⚡ Gyors adatbevitel (kárhelyszíni)

Egy gyors, szabadszöveges vagy hangalapú mondatból (pl. „80 négyzetméteres lakás ég, a töltés kb. 4 perc”) felismeri a SZÖVEGBEN SZÓ SZERINT kimondott konkrét számokat, és felkínálja beillesztésre a lenti kalkulátorok mezőibe. NEM MI és nem NLP — sima mintaillesztés, mint a Helyi OCR-nél: semmit nem talál ki, és semmit nem tölt ki automatikusan. Minden felismert értéket külön, kézzel („✓ Beillesztés”) kell elfogadnod.

Tűzterhelés számítás

Fajlagos tűzterhelés (q) az égő anyagok tömege és fűtőértéke, valamint az alapterület alapján. Forrás: KOK tűzoltás-taktikai anyag (felhasználó által megadva).

Vízhozam-igény / vízszállítás

Tűzterjedés, szükséges oltóvíz, sugárcső-vízhozam, ingajárat és reléállomás-távolság — a felhasználó saját tűzoltó-szakképzési (KOK) anyaga alapján. Minden szám itt DETERMINISZTIKUS képlet, nem MI-becslés — ahol a képlethez hiányzik egy táblázatos érték (pl. intenzitás, súrlódási veszteség), azt neked kell megadnod, az app nem tippel rá.

Tűzterjedés — táv és terület

10 percnél rövidebb szabad terjedésnél R=0,5·v·t, afölött R=5·v+v·(t−10).

Szükséges oltóvíz-intenzitás / sugárszám

Vízhozam — sugárcső fizikai számítása

Torricelli-alapú elméleti vízhozam a sugárcsőnél mért nyomásból és a lövőka méretéből. Q=µ·A·√(2p/ρ) — a nyomást (bar) az app Pascalra váltja a számításhoz, nem közvetlenül a bar-t helyettesíti be.

Vízszállítás ingajárattal

Folyamatos oltáshoz szükséges gépjárművek száma: N=⌈t_f/t_ürít⌉, ahol t_f a teljes fordulóidő.

Vízszállítás megszakítás nélkül — reléállomás-távolság

Két szivattyúállomás közötti max. tömlőtávolság: L=((p_max−p_min−p_szint)/p_veszteség)×100.

Hangalapú eseménynapló

Rövid mondatok bediktálása vagy beírása a kárhelyen — az app csak időbélyegzi és listázza, NEM értelmezi MI-vel. A végén szöveges vázlatként exportálható, ami a jelentésíráshoz felhasználható — a fogalmazás továbbra is a tűzoltásvezető feladata.

Tisztelt Vezetés!

Örömmel láttuk, hogy az új vezetés az elsők között felfüggesztette a korábbi MEO-ellenőrzéseket – az állomány ezt egyértelmű üzenetként élte meg, és bízunk benne, hogy az irány tartós marad. Ehhez kapcsolódva két gondolatot osztanék meg a gyakorlatokról.

Az első a hangulat. Egy éles esetnek több jó megoldása is van, és beavatkozás sosem tökéletes – a gyakorlat értéke épp az, hogy biztonságos keretek között hibázhatunk és tanulhatunk. A korábbi ellenőrzési szemlélet azonban máig tovább él: az állomány egy része vizsgaként éli meg a gyakorlatot, azt érzi, hogy az összeállító által elképzelt megoldást kell eltalálnia, és a kiértékelés inkább a hibákra, mint a tanulságokra koncentrál. Ez nem egy-egy ellenőrzőn múlik – a beidegződött légkörhöz felülről jövő, kimondott irány kell. Emlékszem olyan gyakorlatokra, amelyeket kifejezetten vártunk, mert kipróbálhattunk dolgokat és közösen tanultunk belőle.

A második a szervezés. Előfordul, hogy szerek 45 perces, akár egy órás távolságból vonulnak egy gyakorlatra, ahol végül egy védősugarat szerelnek, a korábban érkezők pedig addig imitált beavatkozást végeznek. A ráfordított idő és a tapasztalat nincs arányban, és mivel gyakran a szomszédos tűzoltóság is részt vesz, a működési területen jelentősen csökken az elérhető erő.

Javaslataim, kérdéseim:

  1. Egységesen alkalmazható lenne-e a kiértékelésnél az after action review: először az állomány értékeli a saját beavatkozását, az ellenőrzők ezt egészítik ki, elfogadva a több jó megoldást? Nálunk is előfordul már, és ilyenkor érezhetően más a hangulat.
  2. Honnan látja az országos vezetés, hogy a kiértékelés tanulásközpontú vagy számonkérő? Megfontolható-e, hogy felsőbb szintű képviselő időnként kifejezetten a kiértékelés módját és hangnemét figyelje meg?
  3. Feltételezem, hogy a gyakorlatokat ellenőrző és kiértékelő kollégák ma is részesülnek vezetői, módszertani felkészítésben – például a kiértékelés levezetéséről, az építő visszajelzés technikájáról, a hibák tanulságként való feldolgozásáról, és arról, hogyan teremthető olyan légkör, ahol az állomány nyíltan beszél a saját döntéseiről. Ha ezek közül valamelyik még nem része a felkészítésnek, érdemes lehet kiegészíteni vele. A gyakorlatok utáni rövid, névtelen, kétirányú visszajelzés pedig jó mércéje lehetne annak is, hogy ez a felkészítés a helyszínen mennyire érvényesül – és mindannyiunk fejlődését segítené.
  4. Megoldható-e, hogy a távoli egységek, amelyek jelenlétét a gyakorlat célja nem kívánja meg, csak feltételezett erőként szerepeljenek, és az ütemezésnél figyeljenek arra, hogy egy térségből egyszerre ne vonjanak ki túl sok egységet?

Köszönöm, hogy lehetőséget adnak ezeknek a gondolatoknak a megosztására.